Feederes horgászat a Ravazdi erdésztónál.

A Dunán még nem nagyon aktívak a halak, ezért újfent ellátogattam a Ravazdi erdésztóra, egy method feederes és hosszúelőkés horgászatra. Meglátom melyik lesz a nyerő horgász módszer.

A Ravazdi erdésztó mindig is különleges helyet foglalt el a horgászok szívében. A festői környezet, a tóparti fák suhogása és a víztükör csendes hullámzása tökéletes kikapcsolódást nyújt. A mai napot feederbotos horgászatra szántam, remélve, hogy a pontyok és a kárászok aktívak lesznek.

A felszerelés és az etetőanyagok

A két botom közül az egyiket method módszerrel, míg a másikat hosszúelőkés technikával szereltem fel. A főzsinórként az Arno Intruder 390 bot Magnum Carp 5000-es orsójára Nevis Navy Feeder 0,25 mm-es zsinórját választottam, ami kellően erős, kopásálló és jól süllyedő.
A Nevis Vanity 390 bot Oreel Edge 6000 orsóra CZ Feeder Competition Method süllyedő Feeder zsinór szintén 0,25-ös került. 10 cm 0,14-es fonott előke HIRISI 10-es horog csalitüskével.

A method szereléken egy 60 grammos method kosarat használtam, amely tökéletesen ült a mederfenéken, biztosítva az etetőanyag hatékony kioldódását.
A hosszúelőke 0,16 fluorocarbon zsinór 60 cm hosszban, a horog HIRISI 10-es és csalitüske. 60 gr-os alagút kosár.

MMX eper	Nevis Navy 0,25	CZ Method Feeder 0,25	HIRISI 10

Etetőanyagnak az MMX epres keverékét használtam, pellettel dúsított alapból, amelynek édes, intenzív illatában bízva, gyorsan csalogatja oda a halakat. A horogra csontkukacot és különböző pop-up csalikból válogattam, mint a Dovit Joker krill-fokhagyma és a BB tüzes barack favoritját, bízva abban, hogy ezek felkeltik a pontyok figyelmét is.

A horgászat menete

A method kosaras szereléket a szemben nád fal elé, a hosszúelőkés szereléket pedig a tó középső részére dobtam, ahol egy kisebb törés húzódott annak a sekélyebb részére irányítottam, ahol a víz mozgása némi élelem felhalmozódását eredményezhette. Az első kapás sokáig váratott magára, végül egy zsinór lazítós kapással érkezett az első kárász. Nem volt nagy, de még is csak hal.

A kapástalan időszakokban próbáltam aromával turbózni az MMX etetőanyagot, hátha ezzel sikerül még vonzóbbá tenni a csalogatóanyagot. 

A nap folyamán többször cseréltem csalit, hogy kiderítsem, mi lehet a nyerő kombináció. Bár a pontyokat nem sikerült becserkészni (másnak sem nagyon), egy-egy szebb kárászt azért sikerült a szákba terelni. A csontkukac és a krill-fokhagyma pop-up különösen jól működött a hosszúelőkés boton. Több volt az érdeklődő, de csak egy kárász volt bátor és beleúszott a merítőbe.
Most számottevő különbség nem volt a method és hosszúelőkés felszerelés között. A múlt ősszel az élen végzett a hosszúelőkés módszer.

Összegzés

A Ravazdi erdésztó ismét bizonyította, hogy érdemes ellátogatni ide, még akkor is, ha a nagyobb pontyok most elkerültek. A feeder botos technikák remekül működtek, és a változatos csalik meghozták a kárászokat. Bár a nap végére a pontyok nem álltak kötélnek, a természet nyugalma és a sikeres horgászat így is felejthetetlenné tette ezt a napot.

Legközelebb újra próbálkozom, hiszen a tó mindig tartogat meglepetéseket!

Halloween napi feederes horgászat folyóvízen.

Október utolsó napja, az időjárás kellemes őszies. Minden feltétel adott egy feederes folyóvízi horgászatra. Irány a vízpart! A víz hőmérséklete is elég jó még 13,9 °C, a vízszint is normalizálódott.

 

Mivel az óra átállítás miatt korában lesz sötét, így a délelőtti pecát részesítettem előnyben, olyan tíz órától terveztem ezt véghez vinni. Web kamerát régebb óta figyelve, tapasztaltam nagyon sokan kijárnak mostanság a partra horgászni. Ez akkor szokott bekövetkezni mikor a riadóláncon elfut a hír „eszik hal”. Gondolom sokan márnára pályáztak, hisz itt a szezon ahogy mondani szokás.

Szerencsére nem szoktam adni a szóbeszédre. Lehet, pont aznap jó volt haljárás másnap viszont nem, a folyó mindig szeszélyes, és ez teszi széppé, érdekessé ezt a horgászatot.

Hely:

Mire megérkeztem már jó páran áztattak a zsinórt. Azért maradt még hely számomra, idézőjelbe téve „a kedvenc helyem” szabad volt. Később aztán a bal oldalon is felfejlődtek a pecások. Az előkészületek során láttam némi halmozgást a vízben, ez eddig jó.

Tanyaház	Szemben Szlovák oldal	Balra fő ág

Felszerelés:

Még mindig a jól bevált Nevis Vanity Carp Feeder 390 XXH 80-220 gr, O’reel Edge 6000 FS orsó, CZ Feeder Competition FC Method süllyedő zsinór 0,25, Nevis Vision fluorocarbon előke 0,16, horognak Gamakatsu A1 Team Feeder Strong Carp 10-es. Természetesen tartalékban még ott volt a Korum Big Water 390 cm 275 gr három részes, ami később jól is jött, Arno Intruder Carp Feeder Heavy 390 cm 60-120 gr.

 

Etetőanyag, csali:

Timár River Plus Big Cheese, turbózva halibut pellettel, ami eddig mindig sikert hozott, pluszban csonti báb és csonti került a keverékbe. Csontkukac és giliszta volt még a kínálatban.

Horgászat:

Szokás szerint egy üres kosaras dobással kezdtem, lássam hol áll meg a 150 gr-os körmös kosár. Távolság olyan 20-25 m körül volt, itt stabilan megállt most nem volt nagy sodrás, mint ezelőtt. Valahogy mostanában nem állt ki a hal rakós botos távolságra, mindig bentebbről fogtam.
Az előkészület után végre megtölthettem az alagút kosarat, a horogra csonti csokor került. Már repült is be a szerelék. Apróbb csipkelődések látszottak a boton, de határozott kapás nem akadt. Ahogy lenni szokott dobás dobást követett, ám egy alaklommal jobban rándult spicc, majd szünet, gondoltam megemelem és kitekerem, egy eltévedt géb csatalakozott a horogra. Bírom ezeket a parányi halakat akkor kapást csinálnak, mintha hatalmas ragadozók lennének. Aztán ráalszanak a horogra.
 

Következő bedobás után röviddel, erőteljes spicc rángatás következett, bevágtam, máris éreztem az erőt a zsinór végén. Magasra tartott bottal fárasztottam, hisz tudtam valahol biztosan lapul egy kő, ami mögé bebújhat a hal, ezt már tapasztaltam. Az akadómentes terepnek tűnő részen néhányszor megtréfált valami a mélyben. Sikerült is a szép paducot megszákolni.

Rögvest vissza is dobtam a szereléket, újabb várakozás, 5 perc után gondoltam frissítek, tekertem volna kifelé, de elakadtam ott, ahol eddig simán kihúztam a szerkót. Ez remek, próbáltam a jó bevált módszerekkel kiszabadítani, de a vége egy bent szakadás lett kompletten. ÓÓÓÓÓÓHHH!!!!
Sebaj van másik, elő a Korum botot, csak kosarat kell tenni rá, távolságot belőni és folytathatom. Meg is történt, ahogy leért a kosár rövid idő elteltével máris kapás, bevágás újabb paduc pihent a merítőben.

Ami ezután történt senkinek nem kívánom, az újabb bedobás után ismét bennszakadás, nem is értettem az egészet. Hát akkor szerelnem kell, pedig nem akartam az értékes perceket erre pazarolni. Gyorsan meg is lett, annyival módosult, hogy 130 gr-os körmös kosár került fel.

130 gr körmös kosár

Reméltem most már semmi nem állhat a horgászat útjába!
A folytatás tényleg nyugalomban történt, a nyugodtságot csak az erőteljes spicc rántások szakították félbe, jöttek a szebbnél szebb paducok. Az utolsó előtti úgy megrázta a botvégét majd elállt a lélegeztem, már azt gondoltam és a szomszédom is, hogy egy termetes márna lesz. Most már tényleg olyan magasra emeltem a botot fárasztás során amennyire csak tudtam. Elég vehemens jószággal kellett szembe néznem, nem adta könnyen magát, bizony jó pár tiszteletkört leírt mire végre a merítőbe került. Nem márna, hanem paduc volt az erős ellenfél, nem is kicsi, így érthető lett számomra a vad ellenállás. Véleményem szerint a súlya 1,5 kg is lehetett, ahogy engedtem vissza éreztem a súlyát, és alig bírtam tartani a vaskos izmost testet. Utolsónak még sikerült szép példányt fognom.

Harmadik	Negyedik	1,5 kg	Hatodik

A kapások ritkulni kezdtek, sőt egyáltalán semmi jel nem utalt a halak jelenlétére. Lehet a szomszéd horgászok etetőanyaga csábította el őket, mondjuk náluk sem paducból volt a kerítés ahogy néztem.

Így aztán két óra után összepakoltam és elindultam hazafelé. Kellemes és eredményes október végi horgászatot tudathattam magam mögött. Ez egy ilyen nap volt, minden megfogott halnak örülni kell szerintem.
Soha rosszabbat.

Áradás utáni horgászat és paduc parádé a Dunán.

Lassan, de nagyon lassan lefut a magas vízállás a Dunán. A partról történő horgászat ideje újra beköszönt. Közben azért jártam tavi pecán is, amiről majd beszámolok. Viszont a Duna felülmúlhatatlan, igaz nagyon szeszélyes tud lenni, de ez adja a szépségét.

 

Látván, hogy lassan elérhető a horgászhely, így gyors elhatározásra jutottam irány a Duna. Igaz már reggel nyolc óra után jártak a mutatók, nem is gondoltam túl a dolgot maximum egy kis vízparti kikapcsolódás lesz, nem ez lenne az első eset, hogy halfogás nélkül múlik el ez a pár óra. Ahogy említettem fentebb a Duna szeszélyére vagyok utalva, ami be is igazolódott pozitív értelemben.
Kiérkezés kicsivel kilenc óra utánra tevődött, közben megnéztem a csendesebb részt is, csontit is kellet még vennem.

Vízállás 320 cm	Balra	Jobbra

 

Hely:

A megtekintés során begyűjtött infók alapján a gönyűi strand rész lett a horgászatra kiszemelt helyszín. Igazán jó horgászhely, bizonyította már több alkalommal is. Most sem csalódtam benne és a Dunában sem.

Előttem	Bal oldalon	Jobbra

 

Horgászbot, orsó, zsinór, végszerelék:

Körbe néztem és megállapítottam elég jó húzós a víz, ehhez igazítottam a felszerelést.
-Bot: nem akartam két bottal horgászni, ezért a megszokott Nevis Vanity Carp Feeder XXH 390 cm 80-220 gr-ot vettem elő, ez megfelelő lesz nagyobb tömegű kosarak dobásához.
-Orsó: O’Reel EDGE 6000 FS 5+1 csapágyas nyeletőfékes távdobó orsó, oly sokszor bizonyított már.
-Zsinór: Carp Zoom Feeder Competition Method Süllyedő Zsinór 0,25 mm, igaz method zsinór , de tulajdonságait néztem, és próbára téve remek terméknek találtam. Bátran ajánlom tavi és folyóvízi horgászatra. Előke a szintén a jól bevált Nevis Vision fluorocarbon 0,16. Dobóelőke Nevis Secure Braided fonott 0,16-os, nagyhurkos végszerelékre kialakítva.
-Horog: Gamakatsu A1 Hard LS-2263 10-es méret.
-Kosár: Timar Riverfixed alagút kosár 150 gr, ami forgókapoccsal került rögzítésre, természetesen más kosarakat is használok, csak ezek vannak legtöbbször a boltban.
-Etetőanyag, csali: az etetőanyag most kicsit más lett. Jártam a Körösök vidékén és az ottani boltos ajánlotta Walter Tamás etetőanyagát a Serie Walter Feeder Big for carp és Carassiot, igaz pontyos kaja, de folyóvízen is használják, mivel tele van roppantott magvakkal, nagyon darabos etetőanyag, kellemes illattal. Gondoltam, ha maradt belőle a Dunán is kipróbálom, bizony nagyon jól működött. Most elmaradt a már megszokott Timár River Plus, ép nem volt készleten. Csali többségében csonti, a giliszta sem maradt ki a repertoárból.

Nevis Vanity 390 XXH 80-220	O'reel Edge 6000 fs	CZ Competation feeder	Nevis Vision 0,16	Gamakatsu A1 hard LS-2263 10-es
Timar Riverfixed 150 gr	Walter Big for carp & Crassion	Bőségtál

Horgászat:

A hely már megvolt kezdődjék a kipakolás, az etetőanyag bekeverése. Izgatottan állítottam össze a szereléket és töltöttem fel munícióval. A kosárba az etetőanyag közé pakoltam csontit is, egyen az éhes társaság fehérjét is. Az első dobást olyan 15 m-re szerettem volna, leérés után a zsinórt a klipszbe ki is akasztottam, ha van kapás ezen a távon akkor ott maradok, ha nem akkor más távolságokat próbálok. Nem árt a pontos dobás, nincs értelme az összevissza dobálásnak, a halak sem tudnak összeállni egy helyen. Észrevettem a 150 gr-os kosár bizony jóval odébb gördült, el is határoztam, ha kihúzom a szereléket egy 200 gr-os kosarat teszek fel, talán jobban megáll. Ahogy ezen gondolkodtam láttam a spiccen apró rezgéseket, ez jó jel hisz a halak ott lesznek, nem kell távot váltanom, csak türelmesnek kell lenni. Rögtön ezután meg is lett az első delikvens, igaz egy aprócska géb személyében, mindenütt jelen vannak

Pontos hely	Az óriás

 

Tehát akkor fel a 200-as kosár és indulhat újra móka, ez a súlyú kosár már stabilabban, rövid szakaszon állt meg. Nullás már nem lesz a nap hisz egy „óriás zsákmány” már lett. Tel múlt az idő volt pár kapás, ami fárasztás közben lemaradt. El is gondolkodtam talán kicsivel nagyobb horog kellene, vagy rövidebb előkét használjak…? A gondolatot nem követte tett, ami nem is volt baj, mert meg érkezett az első hal, ami a merítőben landolt. Hirtelen spicc rázással tudatta velem, hé haver légy résen, hisz halat akartál fogni, tessék itt vagyok, próbálj megfogni! Sikerült. Jó 15 perc múlva követte a társa, mindketten a szilvaorrúak szövetségéhez tartoztak.

Nem voltam rest, most már kissé felpörögve dobtam újabbakat. Botvég remegés, bevágás és egy kis aranyos padró koma ficánkolt a merítőben. Nosza lendítsük újra szereléket a kívánt helyre! Most hosszabb idő telt el az újabb kapásig, viszont keményen megrántotta a spiccet, már egy termetesebb paducot sikerült megszákolnom. Nem is tudom elmondani mennyire örültem az eddigi halaknak. Tényleg nagyon izgatott lettem, alig vártam a következő jelzést a botvégen, húsz percet kellett várni, ami ebben a helyzetben egy örökké valóságnak tűnt. Megérkezett az előző két hal nagyobb testvére, kíváncsi volt hova tűntek a finom lakoma után a kis tesói. Szépen meg is mutattam neki merre találhatóak. Ezután 5 - 10 perces időközökkel érkeztek a szebbnél szebb halak. Vadul rázták a spiccet, érezhetően tologatták a kosarat, mintha ezer éve nem ettek volna. Én hagytam hadd ragadják meg a csonti csokrot, laza bevágással hoztam tudomásukra, hogy ki is itt a főnök. Ezután még pár nagyobb termetű paducot fogtam. Majd hosszabb és hosszabb idő telt el a kapások közt.
Közben megérkezett három fiatal horgásztárs, ketten gyerek verseny horgászok, kicsit beszélgettünk.  Kérdezték nem baj ha tőlem jobbra odébb pecáznak, és arra távra dobálnak ahova én? Természetesen nem volt kifogásom. Miért is lett volna? Megosztottuk egymással ki hogyan, mivel horgászik, én elmondtam öt csontit tűzök a horogra, ha elcsennek belőle még mindig marad a következőknek. Örültem, mert nem sokkal a horgászatuk megkezdése után paducot fogtak ők is.

Fél egy után már nem volt aktív egy halfaj sem, a nap is egyre erősebben sütött. Ezért úgy döntöttem lassan összepakolok, és élményekkel gazdagodva haza indulok. Jó kis rövid nyári horgászat volt, soha rosszabbat nem kívánok senkinek.

Ami bebizonyosodott a Walter féle etetőanyag bizony folyóvízen is megállja a helyét, összetevőkben, magokban gazdag minősége meghozta az eredményt, és a halak kapó kedvét. Úgy döntöttem legközelebb is teszek vele egy próbát.

Görbüljön mindenkinek Dunára fel!